Az elmúlt időszakban többszőr is előjött az edzőkkel, szülőkkel, gyerekekkel való beszélgetés közben egy téma, ami társadalmi problémát boncolgat: a kudarckerülés és a félelem a hibától, avagy a tökéletesség hajszolása. Az iskolai környezetben a tanulók gyakran a tökéletességre törekednek, félelmükben a rossz jegyektől vagy a szülők, társak elítélésétől. Ez a félelem sok esetben a focipályán is jelentkezik, azonban míg a tanulásban sokszor nincs lehetőség a kockázat kerülésre, hiszen az anyagot meg kell tanulni. A labdarúgásban ismerjük azonban a világból kirúgott labdák és a kockázatmentes megoldások látványát.

"Rúgd már el!"
"Egyszerűen!"
"Ne cselezz!"

Ezekkel a kiáltásokkal mindannyian találkoztunk már a labdarúgó pályákon. Lehet az edzőktől, gyerekektől vagy akár szülőktől jönnek ezek az üzenetek. Most nem azon vitatkozunk, hogy egy gyermeknek a pályán mennyi mindenre kell figyelnie egyszerre, mert már az is probléma, ha ezek az információk egy számára ismert hangon érkeznek lelátóról. De ami még rosszabb, az maga az információ tartalma: "Ne vállalj kockázatot."

Az utánpótlás sportban a hiba a legjobb tanár. A legtöbbet akkor tanulunk, amikor hibázunk, mert a tanulságok tapasztalati úton rögzülnek a legjobban az emlékezetünkben. Ám sok csapat vagy edző fél a hibától vagy a vereségtől. Ezért leegyszerűsítik a játékot, kérve a játékosokat, hogy ne hozzanak kockázatos döntéseket. Helyette inkább rúgják fel a labdát labdakihozatal helyett vagy passzolják előre anélkül, hogy igazán megértenék a játék alapelveit.

Ez a hozzáállás sok gondot okoz. A játékosok nem tanulják meg a labdarúgás alapvető technikáit és stratégiáit. Nem tanulják meg az együttműködést vagy a felelősségteljes döntéshozatalt. Nem tanulják meg, hogy hogyan kell helyzeteket felismerni és megoldani a játékban, mert nem is találkoznak velük, ugyanis kerülik ezeket a helyzeteket. A baj az, hogy ez a hozzáállás az utánpótlás fociban eredményes is lehet, sőt sokszor eredményesebb, mint a folyamatos labdabirtoklásra és dominanciára épülő felfogás, mert míg az előbbiben nagyrészt kockázatot minimalizálsz, úgy utóbbinál nagy kockázatot vállalsz.

Ez azonban vezet minket a második fontos témához: az eredmények hajszolásához. Az utánpótlás sportban az eredményesség mérésére általában a számszerű eredményeket használjuk, ami sajnos torz képet adhat a teljesítményről. Azt látjuk, hogy gyakran a győzelem vagy a vereség dominálja a klubok és a szülők gondolkodását, holott ez csak a jéghegy csúcsa.

Mi klubunknál úgy döntöttünk, hogy az értékmérő nem a mérkőzés végén elért eredmény lesz, hanem sokkal inkább a játék minősége, a leírt filozófiánk pályán való megjelenése és az általunk hirdetett alapelvek betartása. Azt hisszük, hogy ha a játékosok megfelelően alkalmazzák a tanultakat és a játék alapelveit, akkor az eredmények maguktól jönni fognak, de nem ez lesz az elsődleges cél.

Ez a folyamat valóban lassabb lehet, de hosszú távon sokkal értékesebb eredményekkel kecsegtet. A játékosok megtanulják meghozni a saját döntéseiket, és olyan egyéniségekké válnak, akik nem félnek az ésszerű kockázat vállalásától, és vállalják a tetteik vagy döntéseik következményeit. A legfontosabb, hogy a fejlődési folyamat végén nem fognak félni a hibától. Ez az, ami más területeken, az élet más területein nagyon fontos lesz számukra, mert ugye a nap végén ez a legfontosabb.

Mire képes a félelem a hibáktól?
A félelem a hibától komoly hatással lehet a gyermekek mentális egészségére, különösen akkor, ha az erős és tartósan jelen van az életükben. Jellemző lesz rájuk az alacsony önbecsülés és önbizalom, szorongás és stressz, teljesítmény és motiváció csökkenése, félelem más véleményétől.

Hogyan segíthetünk?
A szülőknek és edzőknek kiemelkedő szerep jut abban, hogy segítsék a gyermekeket a hibától való félelem legyőzésében és az önbecsülésük és önbizalmuk fejlesztésében. Fontos, hogy támogató és építő visszajelzést nyújtsanak, hangsúlyozva a tanulási lehetőségeket a hibákból. Ezenkívül bátorítsák a pozitív gondolkodást és segítsenek a realisztikus célok kitűzésében. Példamutatásuk és megfelelő viselkedésük segíthet a gyerekeknek abban, hogy megtanulják, hogyan kezeljék konstruktívan a kudarcokat és nehézségeket, és hogyan növeljék önbecsülésüket és önbizalmukat mind a sportban, mind az élet más területein.

B